Örci még az Otthon megnyítása előtt, a májusi monszun idején került hozzánk. Akkor még névtelen, ázott, alig élő, fekete szőrcsomó volt. Klárika vette magához, mint később még sok picit, cumiztatta, melengette, megtanította enni, így Örci ma már hat hónapos nagykamasz. Nevét áldott jó természetéről kapta. Nem is régen Ancika kölykét kellett beprotezsálnunk Klárikához, mert túl fiatalnak bizonyult az Otthonbéli élethez. Klárika, aki Örcit már régen örökbe is fogadta, befogadta a kis pöttyöst, és szép lánykát faragott belőle. S hogy legyen Örcinek játszótársa, a kislányt is örökbe fogadta. A kislány a Cipike nevet kapta.
Örci a szép kandúrka békésen tűri
Cipikétől a farokharapdálást.
Megy a játék!
Cipike a kimerítő játék
után.
