Az új év első hónapját nem igazán kedvelem. Hosszú, sötét és unalmas. Ez az év sem kivétel ez alól. Munka azért akad szépen, hiszen az évvégi összesítések, pályázatfigyelések, támogatók megkeresése mellett a beállt munkarend folytatódik, de akkor is örül az ember, hogy mindjárt vége lesz.
Cicaotthonunkban is a kezdeti fellángolás után csak a szokásos mindennapi tevékenységek folynak. Egyetlen cicát fogadtunk be, szegényt már el akarták altatni. Gazdája - aki pedig nagyon szereti - házasságát veszélyeztette. Bár ivartalanított fiatalember a drága, mégis végtelenül féltékeny volt a vőlegényre, akit már több esetben orvos látott el, a barátságtalan fogadtatás következményeként. Így a hölgynek választania kellett. És ezért került hozzánk.
Egyébként mindenkivel, nemtől függetlenül, nagyon barátságos, dorombolós, szeretetteljes cica. Míg itt volt nálam, bennünket is nagyon megkedvelt.
Ismerkedjetek meg Micuval, egy gyönyörű cirmos exkandúrral:
Igazából nem értettem miért, de a mosdókagylóban érezte legjobban magát.
