Ma is kint voltam a Cicaotthonban. A változatosság kedvéért takarítottam. Hogy mit lehet egy házon ennyit takarítani??? És még az ablakok és az ajtók nincsenek is készen. Viszont berebdeztem a "várót" vagy "traccsolót", és megalkottam a kis irodát is. Boxi kutya ma csak egyszer tört be, ez már komoly haladás nála!
Tegnap este, mikor olvastam Timi üzenetét, hogy készíti a nyílvántartó lapokat, belém hasított valami. Első pillanatra nem volt kellemes. Te jó Isten! Mibe vágtuk a fejszénket! Még libabőrös is lettem. Aztán ahogy elmúlt a sokk, szépen lecsengett az adrenalinlöket, kezdtem örülni. Ez az öröm folytatódott ma is. És még az idő is velem örült, mert csodálatos, friss nyári reggelre ébredtünk.
Szegény Trixi is nagyon várja a végleges szakítást ketrecével! A napi 1-2 óra szabadság nem elég.
Ő lesz az egyik első páciensünk. Most nálam sajnálja magát!
